A Magyar Tudományos Akadémia épületének felmérése kapcsán látványos drónvideó készült a Lechner Tudásközpont DJI Phantom 4-esének segítségével. A videó bemutatja tudományos fellegvárunk impozáns épületét és annak közvetlen környezetét, a festői díszletként megjelenő Széchenyi teret, Lánchidat és a forgalmas csomópont körül cirkuláló budapesti forgalmat. A drón a mozgóképek mellett rengeteg fotót is készített, melyek alapján létrejött az épület 3D modellje. Aki kíváncsi, hogyan dolgozik egy drón a felmérés során, illetve mit lát a levegőből, bátran görgessen lejjebb!
A Magyar Tudományos Akadémia épületének tervezett felújítása kapcsán a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakértői egy DJI Phantom 4 drón segítségével mérték fel a székház fenséges tömbjét és annak közvetlen környezetét. Az előre programozott útvonalon repülő légijármű két sztereokamera és ultrahangos szenzor segítségével, a meghatározott röpirány GPS koordinátái alapján haladt és nem végzett félmunkát. 4K videofelvételeiből és 12 megapixeles fotóiból kétperces filmecske és az Akadémia épületének állványozásmentes felmérését biztosító 3D modell is elkészült.
A tudomány hazai fellegvára a főváros szívében, a Lánchíd pesti lábánál található Széchenyi téren áll immár 152 éve. A térre néző homlokzat felmérésével elkerülhető az impozáns épületrész felállványozása, mert az épülettől pontosan 15 méterre, programozott, egymást fedő sávokban repülő drón egy pontot több különböző szögből fotózva 3D pontfelhő előállítását tette lehetővé. Ehhez ki kellett számolni a felvételezés irányszögét és helyzetét, amelynek a segítségével háromdimenziós modell jöhetett létre. Ennek a feltétele az volt, hogy elkészült felvételek közötti átfedés 80%-os legyen. A linkről elérhető forgatható-nagyítható épületmodell-animáció bal felső sarkában található navigációs panel segítségével bárki bátran kipróbálhatja milyen, ha kevesebb ponttal, vagy nagyobb részletezettséggel, más szögből, közelebbről, vagy távolabbról kukucskál a homlokzat rejtett sarkaiba.
A DJI Phantom 4 az adott útszakasz berepülése után engedelmesen visszatér felszállási helyére, ahol a drónpilóta, vagy az előírásoknak megfelelően mellette lévő másodpilótája akár már a levegőben is kezébe foghatja a drónt a jármű alján található kapaszkodásra is alkalmas lábak megmarkolásával. Minden repülés során napló készül, mely századmásodpercekre lebontva tartalmazta, mikor milyen magasan volt a gép, milyen irányban haladt és milyen gyorsan tette mindezt. Az előre megtervezett utak során a pilóta bármely váratlan helyzet esetén bármikor átveheti az irányítást az automatika felett, noha erre a gyakorlatban igen ritkán van szükség.
Videó forrása: MTA
Borítókép: Lechner Tudásközpont / Kis Ádám
